2011-02-28

Divatbemutató

Csütörtökön Héjja János 2011. tavasz/nyár alkalmi és esküvői kollekciójának divatbemutatóján vettünk részt. Sajnos a fotók nem sikerültek túl jól, pedig szívesen megmutatnám Nektek a gyönyörű ruhákat. Főleg hogy Herendi alkalmi- és estélyi ruha bemutató is volt... porcelánvirágok a ruhakölteményen...

2011-02-22

Wline chat

Amióta szegény lapos kilehelte sűrű füsteregetés közben a lelkét mobillal chat-elek. Erre nem sok lehetőség van, a legjobban nekem a wline jött be. Akikkel eddig máshol csevegtem itt megtalálnak sugallat nicken, bár mostanában keveset vagyok online. Kéretik minimum üzenetet küldeni ha beszélgetni szeretnél, ugyanis ha nem ismerős hív privizni azonnal visszautasítom, volt már sértődés ebből, de már több helyen kifejtettem véleményemet a tolakodókról.

2011-02-21

Csak mert tetszik

Ez a kép ősszel készült, és azon kevesek közé tartozik, amely nekem is tetszik. Akinek nem, az sajnos így járt :)

Győzelem!!!

1. Lassan felülkerekedek ezen fránya influenzán, már lázam sincs és levegőt is kapok.
2. Legyőztem a bennem bujkáló kisördögöt, nem reagáltam az előző bejegyzésben említett @ gyalázkodására. Hurrá! Hatalmas önuralomról tettem bizonyságot :))))
(a chat után hiányoznak a rendkívül kifejező szmájlik...)

2011-02-15

Pszichopata?


Mire gondolsz, ha azt hallod pszichopata? Dühöngő őrültre? Vagy csendesen lapító, magában tévképzeteket kergető szerencsétlenre? A hivatalos álláspont a következő: Disszociális személyiségzavar - A személyiségzavart a társadalmi kötelezettségek figyelmen kívül hagyása jellemzi, a hűvös közömbösség mások érzéseivel szemben. A frusztráció toleranciája alacsony, az agresszió nagyon könnyen megnyilvánul, így az erőszak is. Mások hibáztatásának a tendenciája észlelhető, vagy hihető racionalizációi annak a viselkedésnek, ami miatt konfliktusba kerültek a közösséggel (társadalommal).
Nos, ez igazán pontos leírásnak tűnik a tapasztalataim alapján…

2011-02-14

Valentin

unalom


Lassan telik a nap, tennivaló semmi. Megbolondulok az unalomtól, hivatalosan ugyan dolgozok, de a valóságban csak a fizikai jelenlétre van szükség per pillanat. Aggasztó. Vajon minek vettek föl rengeteg munkát ígérve, ha csak ücsörögnöm kell itt? Szeretnék tevékenykedni, valami értelmeset… Talán holnap már jobb lesz. Vagy nem. Ettől a neonlámpás-agyatlanító legális életrablástól egészen zombi vagyok.

Blog megint

Most adott az idő és a lehetőség, hogy blogot írjak. Nem volt unalmas a szeptember óta eltelt idő, de mivel máshol vezettem naplót itt most nem részletezem. Egyszer talán ide is belinkelem, nehogy bárki lemaradjon J
Ami aktuális az sokkal érdekesebb, pl.  lett munkahelyem, egészen hasonló ahhoz, amit elképzeltem magamnak. Hogy mennyire biztos, az majd kiderül, érzéseim szerint eléggé ingatag ez a pozíció. Mindegy, nem jósolgatok, főleg rosszat nem.
A magánéletem kusza – ahogy ez nálam lenni szokott – gyűlnek ám a tapasztalatok és velük a védőfalak is. Csak hogy szemezgessünk az utóbbi 4 hónap egy-két randit megért tévedéseiből: volt a szívbeteg, aki huszonévesen eldöntötte akármit is tettek-tesznek érte az orvosok ő bizony kb. 15 évig haldokolni fog. Aztán a sikamlós Halak, aki valamiért azt gondolta nem kell sem találkoznunk, sem beszélgetnünk egy kapcsolathoz. Pedig vele el lehetett volna képzelni valamit, értelmes és szenvedélyes pasi, de hiába. Utána életem egyik legviccesebb találkozója következett, egyszer bemásolom amit a másik naplóba írtam – sokan röhögtek rajta. Szilveszterkor egy szépfiúval randiztam, tetszettünk egymásnak… és ennyiben ki is merült a történet. Azért próbálkoztunk 3 hétig, hátha jó lesz, de nem lett. Ebben az érzelmi dermedtségben senki sem tud megérinteni. Pedig azóta is akadnak többféle kóbor lovagok, és engem egyik sem érdekel. Komolyan. Megint jó egyedül lenni, ugyanis ha olyan pasival kell lennem akit nem tudok szeretni csak ingerült vagyok, folyamatosan védekezek, sarokba szorítva érzem magam, főleg ha a másik nagyon ragaszkodik hozzám. Nah, egyelőre ennyi, majd folytatom később.