2010-03-07

Ki a gubóból

Itt a tavasz, dagad a .... Ezzel a vicces megjegyzéssel kezdődött az az ominózus idióta vita. Aztán Sz. szólt be nekem - jogosan. És mivel rengeteg időm és kevés teendőm van összerakom a dolgokat. Tulajdonképpen igaz, tavasz van, vagy valami nagyon hasonló közeledik, itt a remek alkalom kibújni a gubóból, végre pillangónak lenni. Néhány barátomnak nagyon tetszik a változás, sok pozitív visszajelzést kapok, végtelenül hálás vagyok értük. Nem kevésbé a kritikákért, amelyek segítenek felismerni mennyire el tudok tévedni a világban (a sajátomban is). Van olyan is, aki inkább nem is akar tudni  a változásokról, mert már nem lehet az életem része, illevte úgy nem, ahogy régen. Az első lépés a pillangósodás útján a vásárlás volt. Már kezdek belejönni, már nem rándul görcsbe a gyomrom egy butikba lépve. Már akárhány cuccot föl merek próbálni, akkor is, ha végül semmit sem veszek. Igen, ezek a dolgok másnál föl sem merülnek... Második lépés a gardrób kipakolása volt. Iszonyú állapotok uralkodtak a gondosan csukott ajtó mögött. Utáltam. Egy izzó kiégésével kezdődött és mérhetetlen lustasággal folytatódott. A gardróbban csak gyűltek a kupacokba hajigált göncök, a tiszta, szépen hajtogatott ruhák tériszonyosan billegtek a többire rádobálva. Semmit sem találtam, később meg nem is kerestem. A rendrakási lendület kegyetlen szelektálásba torkollt, az eredmény két hatalmas zsák tele olyan ruhákkal, amiket sosem lett volna szabad magamra venni. Unalmas, jelentéktelen egérszerelések, egyszínű pólók, két számmal nagyobb nadrágok. Rémisztő. A maradék igen kevés, viszont mind csini, örömmel hordom őket, és szépen lassan kiegészítem a ruhatáramat. Az élet szép!

0 megjegyzés: