2010-03-01

Az érzelmeket

nem mindig könnyű megélni. Főleg ha negatívak, pl. a düh. Mert mennyivel jobb lenne "tökéletesnek" lenni, felülemelkedni az ilyen piti dolgokon, milyen ciki, ha valaki rosszat gondol rólam (ha megtudják, nem is vagyok egy kib...tt szent). Pedig ha az igazat akarom mondani, hát mérges vagyok, legfőképpen magamra, amiért hagytam magam manipulálni. Bedőltem néhány szónak, amely tökéletesen ellentétben állt az illető viselkedésével. Nem vettem észre, mert nem akartam... hiszen csodáltam őt, főleg azokat a tulajdonságait, amelyekről kiderült, hogy az álarc részei. Pontosan ilyen embert keresek, akiben az előző postban említett tulajdonságok (empátia, kedvesség,stb.) valóban jelen vannak. Ez így szörnyen sarkos, természetesen nem gondolom, hogy ne akarna empatikus lenni valóban, hiszen megtanulta, őrá is akkor figyelnek ha viszonozni is tudja. Naná hogy kedves, de csak addig, amíg istenítik. Talán rosszul látom, nem tudom. De az biztos, hogy nekem fáj az elutasítás. Nem az a szörnyű, ha nőként utasít el, azzal semmi baj sincs, nem tetszhetek mindenkinek, és az adott helyzetben el is fogadtam, meg sem próbáltam meggyőzni az ellenkezőjéről, de ha emberként utasít el, az nagyon rossz érzés. Ha  bezárul a kommunikációs csatorna magamra hagy ezzel a dühvel, nincs lehetőség feloldani (tettem rá két kísérletet is, mindkettőtől elzárkózott). Ennyit a siránkozásról. Amit tanultam: első lépésben önmagamat akartam jónak, a másikat rossznak beállítani, nehogy hibás legyek a jelen helyzet kialakulásában. Második körben magamat hibáztattam, hogy őt felmenthessem. Aztán elkezdtem utánaolvasni ilyen-olyan viselkedésmintáknak, ez elég ijesztő volt, mert sok olyan negatív vonásról írtak, amelyek bennem is előfordulnak. Hűha, lehet hogy patológiás eset vagyok? Az egom ekkor sebességet váltott, odáig jutottam, hogy pszichológiai teszteket töltöttem ki, hátha tényleg nagy a baj... esetleg borderline? Megnyugodtam. Mégis normális dolog kiábrándulni, dühösek lenni, nevetségesen viselkedni, csak a mértéke nem mindegy. Asszem ezt megúsztam :)

0 megjegyzés: