2008-04-14

Megszokásból: Crowley Thoth Tarot

Crowley Thoth Tarot: Nagy Arkanum
0. A Bolond

Kulcsszavak:Nyitottság, bizalom, kockázatvállalás, hűség önmagunkhoz, szabadság, függetlenség, kreativitás, teljesítőképesség, ugrásszerű fejlődés, a szív szavának követése.
Útmutatás:Kész vagy az újrakezdésre, talán minőségi változásra is. Engedd el magad, rugaszkodj el akkor is, ha a félelem újra és újra megpróbál visszatartani. Bízz szíved szavában.
Kérdés:Mitől kell elhatárolódnod, hogy felszabadulhass? Mi játssza életedben a "félelem tigrisének" szerepét? Hogyan képzeled el a merész ugrást az Újba? Hova hív a szíved?
Javaslat:Ha a válaszok nem világosak számodra, húzz további kártyákat.
Megerősítés:Most szívem sugallatait követem. Nyitott vagyok és elindulok, bármerre is vezessenek.

Spanyol megint

Úgy látom, a szerelmek nem múlnak el, ahogy Máté is része az életemnek anélkül is, hogy találkoznánk, Spanyolország nélkül sem telhet el nap. Nincs mese, meg kell tanulni spanyolul, hiszen ott szeretnék élni. Finisterra... az óceán...
Tanulok. Minden nap, intenzíven, lelkesen, és most sokkal jobban megy, mint tavaly. A Camino nem volt elég motiváló - akkor még. Most már tudom, ez az egyik ajándéka. Köszönöm.

Hónyúl

Húsvét után kivételes élményben volt részem. Néhány nap a Bükk-fennsíkon, a Vörös Meteor kulcsosházban. Szóval úgy kezdődött, hogy megérintett a közelgő tavasz, a bőrömbe is alig fértem, otthon meg különösen nem tudtam megmaradni. Egyszerűen muszáj volt kimenni a négy fal közül, hiszen itt a jó idő, néha már kabát sem kell! - gondoltam naívan... Tényleg, itthon meleg volt, napsütés, és még Egerben is. Odafönnt pedig húsz centis hó fogadott minket. Alig hittem a szememnek. Meg úgy egyáltalán... nem jellemző rám, hogy a melegből a hidegbe kívánkozzak. Mégis maradtunk, megküzdöttünk a kandallóval, favágással, beázott cipővel, és valóban élveztük a szép tájat. Kirándultunk is, a tervezettnél sokkal kevesebbet, építettünk hónyulat (végül is húsvét volt), ettünk, ittunk, jól éreztük magunkat. Jó volt végre megint egy kicsit természetközelben lenni.