2007-11-28

Tiszta fejjel

Könnyebb. Valóban. Kísértés van elég, naná, hová lenne a kihívás, ha csak úgy elkerülnének a saját csapdáim. Most mégsem esek beléjük, könnyed legyintéssel túlteszem magam rajtuk. Mármint a fizikai részén. A lelki-mentális szakasz kissé nehezebb, de nincs kétségem a hosszú távú siker felől. Kapok támogatást is bőven, főleg G-tól, aki napról napra többet mutat önmagából, és ennek köszönhetően egyre boldogabb vagyok. Mert van mit felfedezni! Alkalmanként könnyekig hatódok tőle, olyan nemes lelkű, kedves, jóságos - és türelmes. Végtelenül türelmes. Szembesül újabb hibáimmal, de nem menekül, gyöngéden kézen fog, megnyugtat. Nevetségessé teszi félelmeim nagy részét pusztán azzal, hogy velem van. Tőle tanulom hát újra a bizalmat, a szerelmet, rá gondolok elveszett pillanataimban. Most érzem, szépen lassan kivirágzik körülöttem a létezés, és ezúttal nem maradok ki belőle.

0 megjegyzés: