2007-01-31

Egy kis számmisztika

Az Életforma cikke:
Születésed napja meghatározza tulajdonságaidat és céljaidat!

A számmisztika évezredes múltra tekint vissza, egyesek szerint életünk célját, feladatainkat és alapvető tulajdonságainkat is megismerhetjük születésünk évéből, hónapjának sorszámából, illetve napjából. Nézze meg most, mit jelent születésnapja!
1. Aki a hónap első napján született, az kiváló vezetői képességekkel rendelkezik, öntudatos és erős akaratú. Gyakran ragadja a kezébe a kezdeményezést, és jól ért a motiváláshoz. A precízség azonban ritkán tartozik az erősségei közé. Érzékeny típus, de ezt többnyire igyekszik eltitkolni. A szerelemben egy kicsit naiv, ám nagyon hűséges. A barátai mindig számíthatnak rá.
2. A másodikán születetteket általában az érzelmeik irányítják. Melegszívűek, érzékenyek, és sok szeretet igényelnek. Nehezen mondanak nemet, emellett gyakran hangulatemberek, és hajlamosak a melankóliára. A legjobban szűk baráti körben érzik magukat, nagy társaságban inkább zavarban vannak.
3. Aki harmadikán jött a világra, az energikus és életvidám. Fantáziadús, sokoldalú, és mind szóban, mind írásban nagyon jól fejezi ki magát. Ránézésre lazának tűnik, de lezsersége mögött gyakran tanácstalanság bujkál. A szerelmet nagyon intenzíven éli meg: eleinte úgy érzi, a mennyekben jár, majd a pokol bugyraiban.
4. A negyedikén született ember felelősségteljes, praktikusan gondolkodik, komoly, és egy kicsit óvatos. Gyakran kissé önfejű és makacs. A biztonság és a stabilitás a legfontosabb a számára. Párkapcsolatában eleinte hűvösnek és túl józannak tűnik, de partnere teljes egészében megbízhat az érzelmeiben.
5. Aki ötödikén látott napvilágot, annak nagy élettérre, szabadságra és függetlenségre van szüksége. Szereti a változatosságot, és imád utazni. Nyitott, kedves, minden új érdekli. Ha viszont nem találja eléggé szórakoztatónak a helyzetet, könnyen unatkozni kezd, és gyakran türelmetlen. A felelősségtudat általában megijeszti, ennek megfelelően minden partnerkapcsolatában alaposan meggondolja, lekösse-e magát.
6. A hatodikán született harmóniára törekszik, együttérző, nyitott és segítőkész. Fejlett igazságérzettel rendelkezik, ezért gyakran harcol az igazságtalanság ellen és a gyengébbek oldalán. Nagyon fontosak számára a családtagok és a barátok, így elfogultságában sokszor nem veszi észre,ha pont ő hibázott. Gyengéd, érzelemdús partnerre vágyik, akivel mindent Megbeszélhet.
7. A hetedikei emberek individualisták, és kitűnő éleslátással rendelkeznek. Érdeklik őket a mélyreható, titokzatos témák, gyakran foglalkoznak spirituális és misztikus dolgokkal. A kritikára általában érzékenyen reagálnak. A szerelemben sok gyengédségre és testi kapcsolatra van szükségük, de sok időt és teret igényelnek kizárólag önmaguk számára is.
8. A nyolcadikán születetteknek jó az emberismeretük és az értékítéletük. Emellett nagyon jó szervezői és vezetői képességekkel rendelkeznek, s ezen tulajdonságok szerencsés kombinációjának birtokában esélyesek a sikerre. Barátaik a megbízhatóságukat értékelik bennük a legjobban. Olyan partnerre vágynak, aki feltételek nélkül szereti és elfogadja őket.
9. A kilencedik nap szülötte a kedvességéről, a toleranciájáról és a nagyvonalúságáról ismert. Teljes erőbedobással törődik másokkal, bár néha túlzottan ragaszkodik a saját igazához. Nagyon mély érzésű, és igen intenzíven tud szeretni. Ezt érzi mindenki a környezetében, de főleg a családtagjai, a kedvese és a barátai.
10. A tizedikeiek rengeteg energiával rendelkeznek, és született vezetőegyéniségek. Erős a kisugárzásuk, és nagyon fontos számukra a függetlenség. Bombabiztos fellépésük ellenére belül gyakran bizonytalanok. A szerelemben romantikusak, hiszen mély, igaz érzelmekre vágynak.
11. A tizenegyedikén ünneplők idealisták, hajlamosak az álmodozásra, kreatívak és temperamentumosak. Szívesen dolgoznak együtt másokkal, a céljaikat általában kedvességükkel és meggyőzőerejükkel érik el. Barátaikkal szemben nagyon figyelmesek, partnerkapcsolataikban szenvedélyesek.
12. A tizenkettedikén születettek kifejezetten kreatívak. Hihetetlen tudásszomjukat viszonylag gyorsan elégítik ki, hiszen könnyen és kedvvel tanulnak. Érzékenyek a világ történéseire. Nagyon sok minden érdekli őket, és pontosan emiatt hajlamosak arra, hogy egy csomó dologba belekezdjenek, amit azonban nem fejeznek be. Könnyen esnek szerelembe, de csak akkor kötik le magukat, ha nagyon komolynak és tartósnak ígérkezik a kapcsolat.
13. A tizenharmadikai emberek jó szervezők, és hajlamosak az irányításra, dirigálásra. Általában nem térnek le arról az útról, amit kijelöltek maguknak, és bármi áron elérik céljukat. A partnerkapcsolatban megbízhatóak és nagyon tudnak szeretni, habár kezdetben meglehetősen visszafogottak.
14. Aki tizennegyedikén jött a világra, az tele van ötletekkel,tervekkel és álmokkal. Haladó szellemű, minden újdonság érdekli. Határtalan szabadságvágy jellemzi, kedveli a kalandokat, és szívesen vág neki új, ismeretlen területek felfedezésének. Ezen tulajdonságai miatt nem mindig bizonyul ideális partnernek, hiszen sokáig nem tud megülni a fenekén.
15. A tizenötödikén születettek számára mindennél fontosabbak a családtagok és a barátok. Általában mindenki kedveli őket, gyakran igen tehetségesek valamiben. Tudásukat szívesen adják tovább. Nagyon jó a megfigyelőképességük. Sokszor túlzottan őszinték, ami a szívükön, az a szájukon. Harmonikus partnerkapcsolatra vágynak.
16. Aki tizenhatodikán jött a világra, képtelen kötöttségek között élni, rengeteget gondolkodik, és nagyon szeret egyedül lenni. Főleg a tudomány és a technika, valamint a vallás érdeki. Individualista, és nehezen alkalmazkodik. Szereti a társas létet, de elég nehezen mutatja ki az érzelmeit.
17. A tizenhetedik nap szülötte kiváló szervező és vezető, óriási a tudásszomja, és mindig a maga útját járja. Könnyebben kezd el, mint fejez be valamit, nagyvonalúan kezeli a dolgokat, és ezért gyakran megfeledkezik a részletekről. Nem szívesen vallja be, mennyire érzékeny, de ha egyszer megnyílik, nagyon odaadó partner lesz belőle.
18. A tizennyolcadikán születettek közösségi emberek és individualisták egyszerre. Toleránsak, nagyvonalúak, barátságosak, együttérzők és önfeláldozók. Sok fantasztikus ötletük van, s a fellépésük gyakran szokatlanul teátrális. Ha szerelembe esnek, teljes szívüket a kedvesüknek ajándékozzák.
19. A tizenkilencedikei embereket majd szétveti az energia, és hatalmas a szabadságvágyuk. Gyakran azonban keményen meg kell küzdeniük érte. Ez csak azért nem nehéz számukra, mert erős akaratúak és magabiztosak, néha egy kicsit egocentrikusak is. Van úgy, hogy még egy jól működő partnerkapcsolatban is egyedül érzik magukat.
20. A huszadikán születettek melegszívűek és barátságosak. Mivel hangulatemberek és hajlamosak az idegeskedésre, gyakran nemcsak a saját életüket, hanem másokét is megnehezítik. Olyan partnerre vágynak, aki az igazi szerelem mellett biztonságérzetet is nyújt nekik.
21. A huszonegyedikén világra jött emberek elbűvölően sármosak és vonzóak tudnak lenni, ha akarnak. Szórakoztató beszélgetőpartnerek, kreatívak és érzékenyek, de talán egy kicsit ingerlékenyek. A szerelemben gyengédek, odaadók, és partnerüktől is ezt várják el.
22. A huszonkettedik nap szülöttei meglehetősen ellentmondásos személyiségek. Néha cserfesek és nyitottak, máskor szótlanok és megközelíthetetlenek. A problémamegoldásoknál nagyon érdekes és egyéni ötleteik vannak, mégis magukban tartják őket, mert tartanak a visszautasítástól. Többnyire makacsul ragaszkodnak a meggyőződéseikhez. Mindennél jobban vágynak a szerelemre, de túlzottan félnek a csalódástól.
23. Aki huszonharmadikán ünnepli a születésnapját, az mindenekelőtt változatos életre vágyik. Gyors észjárású, és meggyőzően adja elő az ötleteit. Rugalmas, könnyen alkalmazkodik. A türelem nem erős oldala,és viszolyog a rutintól is. Nagyon fontosak számára a szerettei, de nehezen adja fel a függetlenségét egy párkapcsolat kedvéért.
24. A huszonnegyedikén születettek nagy adag felelősségérzettel rendelkeznek, és erős késztetést éreznek arra, hogy védelmükbe vegyék a rászorulókat. Remek érzékük van a béke megteremtésére, ezért konfliktusok esetén kiválóan alkalmasak a közvetítőszerepre. Gyakran nagyon fiatalon megtalálják a párjukat, akivel a kapcsolatuk egy életre szól. Innentől kezdve csak ő létezik számukra, abszolút hűségesek hozzá.
25. A huszonötödikei ember realista. Jó az analizálóképessége, racionálisan gondolkodik, és minden téma egészében, komplexen érdekli. Ezenkívül általában maximalista. Tulajdonságai alapján egy-egy terület kiváló ismerője válhat belőle. Érzelmeit jó mélyen elrejti magában,inkább a könyveinek él. Kedvese azonban kicsalogathatja csigaházából, így felszínre törhetnek vágyai.
26. A huszonhatodikaiak nagyvonalúak. Gyakran tehetséges művészek vagy kézművesek. Praktikusan gondolkodnak, és kiváló diplomáciai érzékkel is megáldotta őket a sors. Szerető és hűséges partnerre vágynak.
27. Aki huszonhetedikén született, annak nagyon sok barátja van, mert melegszívű, önfeláldozó, nyitott, toleráns és segítőkész. Néha azonban neki is szüksége van egy kis magányra, hogy olyankor csak önmagával foglalkozzon, és újra feltöltődjön pozitív energiával. Nagyon fontos számára az elismerés. A szerelemben idealista és mély érzésű.
28. A huszonnyolcadikaiak gyors felfogóképességűek, dinamikusak és magabiztosak. Igen céltudatosak és önállóak. Amit elhatároznak, azt meg is valósítják. Szívesen állnak a középpontban, szeretik, ha dicséretet kapnak. A szerelemben a felfokozott érzelmek és a szenvedély jellemzi őket. Imádják, ha partnerük apró figyelmességekkel kedveskedik nekik.
29. Akik huszonkilencedikén látták meg a napvilágot, kifinomult szépérzékkel rendelkeznek. A tudásuk mélyreható, amit szívesen tovább is adnak. Inspráló hatással vannak embertársaikra. Nehezen viselik a kritikát. Barátaiktól elvárják, hogy feltétlenül megbízhassanak bennük. Odaadó partnerre vágynak, akinél az első számú szempont szintén a bizalom.
30.Aki harmincadikán született, az nagyon kreatív, és ki is akarja használni ezt a tulajdonságát. Általában szellemes, jó humorú, és szereti, ha ezért értékelik. Nagyon fontos számára, hogy szeressék, a legnagyobb ellensége pedig az unalom. Bár alapvetően egy kissé félénk, ezt ügyesen kendőzi. A szerelemben nagyon romantikus.
31.A harmincegyedikén ünneplők komolyak, megbízhatóak és törekvőek, mindig készen állnak a legjobbat adni magukból. Barátként, partnerként is hűségesek és megbízhatóak, mivel leginkább tartós kapcsolatot keresnek.A logikájuk félelmetes, és elég makacsok is. Így tehát aki meg akar győzni egy e napon született illetőt valamiről, az gondosan gyűjtse össze előtte az érveit

Himalája


Himalája - Az Élet Sója (1999)

A Himalája meredekein, árpaföldek lankái közt, 5000 méter magasban terül el Dolpo tájegysége. Egy kis tibeti faluban járunk. Az ott élő, a zord klímában megedződött emberek egyetlen bevételi forrása a felső-tibeti só. Só, melyet minden évben ők maguk termelnek ki, majd cserélnek el gabonára messze, nagyon messze, a hegyek lábánál, a gazdagon termő nepáli völgyekben. A hosszú, fáradtságos út az otthontól a völgyekig komoly próba elé állítja ezeket az egyszerű, csöndes embereket, akik minden áldott évben a túlélés hőseivé válnak. Hisz vészterhes útjuk során minden lépés halálos lehet. Öregek, nők s gyermekek küzdenek együtt nem csupán saját, de teherhordó jak-társaik sorsáért is. Heteken, hónapokon keresztül gyalogolnak nekifeszülve a szélnek, dacolva a hóviharral és a gleccserek csapdáival. A film a falu agg vezére, Tinle utolsó útját követi nyomon, miközben a felnövekvő fiatalok leckét kapnak bölcsességből s beavatásból. A már-már eposzi vándorlások során nem ritka, hogy hol a megpróbáltatások, hol a szerelmek, hol pedig a generációk közti gyűlölködés tragédiát szülnek, fájdalmasan megosztva a közösséget. Az eltökélt győzni akarás folyamatos feszültséget teremt a filmben, mely van, hogy bújtatottan van jelen, van, hogy az erőszak erejével kicsap, de olykor egy gyermek tiszta kacajában, naiv büszkeségében, az ő megilletődöttségében, gyengédséget lop a szereplők s a nézők szívébe, így hozva váratlan enyhet s megkönnyebbülést.Megkapó, hogy a film szereplői közül csupán egy játszott már korábban filmben. A többiek épp olyan egyszerűen szép emberek, amilyeneket alakítanak. Míg a lélegzetelállítóan szép felvételekben gyönyörködünk, sokan tanulunk Sorsról s Emberségről.
A film rendezője éveket töltött Tibetben, s élt a filmben szereplő emberek között. Az ő valós történeteikből született e film. A Himalája producere, Jacques Perrin a Mikrokozmosz producereként, illetve a Vándormadarak rendezőjeként lehet ismerős a nézők számára.A filmet 2000-ben Oscar-díjra jelölték Legjobb Külföldi Film kategóriában. 2000-ben a Himalája elnyerte a Legjobb Operatőr és a legjobb Filmzenének járó César-Díjat.

Eric Valli, a film rendezője ismeri az ösvényeket, amelyek a Himalája legmagasabb csúcsaira vezetnek, amerre a dolpoi karavánok vonulnak állataikkal. Az évek és az utazások során, amelyek a dolpoi falvakba vezették, Eric Valli megtanulta az ott élők nyelvét, a testvérük lett, tanúja szenvedéseiknek, társuk a boldog időkben. A bensőséges tudás, amit erről a földről szerzett, a film szempontjából felbecsülhetetlen élettapasztalat.

Ennek a más életnek a megtapasztalásából Eric Valli olyan filmet akart készíteni, amely tiszteletet állít az ott élő embereknek, századok túlélőinek, akik nem foglalkoznak a mi harmadik évezredünkkel. HIMALÁJA - egy vezér gyermekkora - egy tőlünk távol élő közösségre vetett pillantás. Ott a magasban, ahol nem nőnek fák, az emberek ugyanazokat a drámákat hordozzák és ugyanazok a vágyak vezérlik őket. Messzire mennek kalandot keresni, hogy aztán végül ugyanazt tapasztalják meg: A legszebb emlékek, a leggazdagítóbb tapasztalatok, életünk meghatározó történései mindig a másokkal átélt pillanatokról szól...

Párizsból érkezett technikusok, dolpo-i asszonyok és férfiak, hosszú hónapokon keresztül mindannyian osztoztak ugyanabban a létben, mindannyian hitték, hogy a film megéri a fáradtságot és mindannyian a legjobbat nyújtották önmagukból. A testvériességnek erről az élményéről tanúskodik a film, az ő filmjük.




Téli estére


Tavasz, Nyár, Ősz, Tél… és Tavasz


A Titanicon megismert kilencfilmes Kim Ki-duk kevésbeszédű mozija ezúttal a buddhista szerzetesek világán keresztül fényképezi az Embert – belső utakon. A motívumgazdag egy helyszínen játszódó moziban csak a jellem, az évszakok és a szereplők változnak, a főhős személye nem. Öröm, harag, bánat és gyönyör küzd a lélekért, amely örök.
A Tavasz, Nyár, Ősz, Tél… és Tavasz helyszínében visszatér A sziget vízzel határolt, csak csónakkal megközelíthető, a világ zajától látszólag teljesen védett közegéhez. A kis faház a testnek alig kedvez, inkább „léleklakként“ funkcionál, benne tán az idők kezdete óta szerzetesek élnek. A Tavasz a születés, a rácsodálkozás, a felismerés, az első megtanulandók ideje. A Gyermek szerzetes a saját bőrén keresztül tapasztalja meg az „Amit adsz, azt kapod“ törvényét, ami egész későbbi életére kihat majd. A naiv kegyetlenséggel halra, békára és kígyóra kötözött halálos kavicsdarabtól csak újabb „évszaknyi életeken“ keresztül szabadulhat.
A tüzes Nyár a gyönyör ébredését hozza. A Fiú szerzetes, a lelki bajai kúrálására átmenetileg a remetelakba érkező lány hívására mintegy sorsszerűen cseréli fel az örök nyugalom biztonságát az élet hiábavalóságaira. Az elmúlás ideje, az Ősz, egyben gyümölcsérlelő is. Az Ifjú szerzetes, mint saját szenvedélyének áldozata, gyilkosként tér vissza öreg mesteréhez. A vezeklés, a stég pallójára macskafarokkal felrótt kalligráfiák kivésése lelki megtisztulást hoz. A már Érett szerzetes évekkel később, túl a börtönön tér vissza a Tél uralta fagyos és elhagyott lakba, amit hamarosan egy gondjaira bízott ifjú lélekkel kell megosztania. És itt a kör bezárul. A tanítvány mester lesz, az új Tavasz pedig már egy új lélek története, vagyis minden kezdődik elölről.
(Soóky Sarolta kritikája)

Ezoterikus oldal - Merci után szabadon


Ez tetszik, jópofa. Biztosan találó is, mert nagy bennem a tiltakozás. Mit szólsz?


Sárkányfej a Skorpióban


Már gyerekként is földhözragadt elgondolásaid voltak, s ez nem sokat változik az évek múlásával. Életed első kb. 25 évében rettentő materialista hozzáállás jellemez, és elsősorban arra törekszel, hogy az anyagi biztonságot megteremtsd. Mindent bevetve, keményen dolgozol, és igazi kis gyűjtögető válik belőled, aki mindenféle dolgot felhalmoz. Ezek mindegyike nagyon fontos számodra, sőt, némelyik fizikai örömöt szerez neked. Az idő múlásával azonban egyre magasabb árat kell fizetned kényelmedért és a stabil biztonságérzet megtartásáért. Egyre többet és keményebben dolgozol. nem kíméled magad, ha teheted, akár kétszer annyit vállalsz, mégis eljön az az idő, amikor rá kell döbbenned arra, hogy vannak bizonyos feladatok, melyekkel képtelen vagy megbirkózni, ráadásul nem is biztos, hogy megéri neked az erőfeszítést. 30 éves korod után fordulóponthoz érkezhetsz, különösen karrier terén várható ez, s ennek következtében hanyagolni kezded földhözragadt szokásaidat, és egyre inkább személyiséged fejlesztésére fogsz időt és energiát szánni. Érdekelni kezdhetnek a rejtett, misztikus, ezoterikus, különleges dolgok, akár pszichológia vagy a szociológia, valamint a mélyebb emocionális dolgok. Ez együttesen gyökeres változtatásra sarkallhat, nemcsak a karriered, hanem akár magánéleted területén is, ami ahhoz vezet, hogy a materiális biztonság megteremtése helyett valami egészen másfelé irányulsz. Hosszú ideig nagyon fontosnak tartottad azt, hogy biztonságban érezhesd magad, - különösen, ami az anyagaikat illeti,- és amikor csak tudtad, kihasználtad az érzéki örömöket is. Azonban telik az idő, s eljön az a pillanat, amikor egyre értéktelenebbnek és üresebbnek találhatod ezeket az élvezeteket. Erős késztetést érzel majd arra, hogy egyre mélyebben megismerd az embert, a szellemi és fizikai vágyak természetét. Ezáltal te magad is és képessé válhatsz arra, hogy a puszta érzékeken túli dolgokban is örömödet leld. Át kell élned életed során egyszer egy olyan lelki traumát, ami ráébreszt arra, hogy meg kell szabadulnod mindenféle kötöttségtől, ami bármilyen formában akadályoz az előrehaladásban. Merésznek kell lenned, és bele kell vágnod az ismeretlenbe, ahol nincsenek anyagi vagy erkölcsi garanciák. De épp ez az, amitől gazdagabb lehetsz, nem a valódi anyagi javaktól.

Legfontosabb feladatod: Feladni mihamarabb a görcsös ragaszkodást és kapaszkodást, fel kell oldanod magadban állandó szorongásaidat. Szakítnaod kell a múlttal és az berögzöttségeiddel. Meg kell tanulnod együtt élni a változásokkal.

2007-01-30

Lassú készülődés

Dobozok vesznek körül otthon, rakosgatom különböző kupacokba azt a rengeteg tárgyat, amit már többé nem szeretnék magammal hurcolni, a fogyasztói társadalom szimbóluma mind. A felesleg. Hasznossá teszem, odaadom másoknak, hogy ne porfogó vacak legyen, töltse be inkább funkcióját hasznosan. Kicsit problémásabb az emlékek-kupac. Legszívesebben semmit sem tartanék meg, nincs rá szükség, az eseményekből megmaradt a tanulság, az emberek pedig eddig is a szívemben voltak. Közben érzem a ragaszkodást, főleg Anyu holmijától nehéz búcsút vennem, erőt veszek magamon… Kincskeresés a gardrób mélyének felkutatása, a fonott láda csupa rég elfelejtett, porosodó kacatot rejt. Előkerül egy karabiner, emlékszem, amikor az IBM-házon dolgoztunk esett kb. 20 métert, azóta csak túrázáskor rögzítem vele ami a hátizsákba már nem fér. Egy zacskóban gyöngyök, meglepő, azt hittem mindet odaadtam Ildinek, amikor ráeszmélt, csak a gyöngyfűzés lehet az a kreatív elfoglaltság, ami kellőképpen földeli őt két meditáció között. Nicsak, egy tolltartó, benne az a Parker toll, amit még 10 évvel ezelőtt karácsonykor kaptam az egyik ügyfelünktől, akinek könyveltünk. Tíz éve… legalább ennyi ideje gyűlnek az emlékek, most jól esik találkozni velük, elmerengeni a hozzájuk kapcsolódó élményen, az akkori életemen, akkor kik voltak fontosak nekem. Retro fíling. Örülök, hogy már most elkezdtem rendezgetni, már összeszedtem egy doboznyi holmit Ronnak (majd fel kell hívnom, márcsak Macsek cucca miatt is, mert ha elmegyek nem tud hozzájutni másképp), Safinak mindenféle akváriumi kiegészítőt meg persze a szép fém öngyújtóimat, mert azokat nagyon szereti, stb. Így gyűlnek a kupacok.

Ajánlom

A Zöld Magazin szavaival ajánlom az egyik legszebb filmet, amit valaha láttam:
Vándormadarak


Nemcsak őket látjuk. Tágra nyílt szemmel bámuljuk a csipkézett hegyormokat, a hatalmas esőerdőket, a kietlen sivatagokat, a pálmafával körülvett oázisokat.Nemcsak látjuk őket. Érezzük a szárnyak ritmikus csapkodását, beszívjuk az eső utáni nedves föld illatát, halljuk a legördülő lavina dübörgését és egy kicsit elhisszük, hogy mi is ott repülünk a felhők fölött.


1000 km. 2000 km. 4000 km. 20 000 km. Ennyi az út az ígéret földjéig, ahova másfél óra alatt elkísérhetjük a darvakat, a gólyákat, a vadludakat vagy épp a sarki csért.Soha nem látott vadregényes tájakon suhan át a kamera, le-lepillantva a csapdosó szárnyakról a fjordokra, a mocsarakra, a végtelen alföldekre, a hegyek előtt elterülő tajgára. Együtt dobog a szívünk a a vándormadarakkal, együtt repülünk velük, szárnyalunk, suhanunk, siklunk, röppenünk, verdesünk és csapkodunk.

Együtt menekülünk a ragadozók elől, együtt érezzük a több ezer kilométeres repülés után ránktörő fáradtságot, együtt örülünk a végtelen óceánon a pihenőt nyújtó hajó felbukkanásának. És talán egy kicsit azt is megérezzük, milyen, amikor váratlanul eldördül az első lövés, amikor a kimerültségtől a parton kúszva eleven húsunkba tépnek a rákok, vagy amikor tollas testünk és kapálózó lábaink képtelenek kiszabadulni a sűrű olaj szorításából.


Jacques Perrin, Jacques Cluzaud és Michel Debats 200 helyszínen forgatott filmjén 450 ember dolgozott három évig. A Vándormadarakban nincsenek trükkfelvételek. Az operatőrök hőlégballonban, csónakban vagy épp a repülőgépből a levegőben kötélen lógva követték lankadatlanul, hóesésben, viharban és perzselő forróságban a Földet benépesítő vándormadarak útját.


A Vándormadarak egy olyan film, ami rádöbbent: milyen csodálatos és mennyire ismeretlen számunkra a bolygó, melyen élünk és milyen felelőtlenül tesszük tönkre azt a csodát, melyet szinte nem is ismerünk, de amibe most egy mozifilm erejéig bepillantást nyerhetünk.



2007-01-29

Arkangyal kártya



Ragyogó ötlet!
Uriel arkangyal
"Igen, az Ég vezette a gondolatodat... Láss hát munkához, hogy a kép valóra váljon."


„Fohászkodtál, s íme a válasz: egy ötlet. Még ha vesződséggel jár is, tudd, hogy Isten nem rak rád olyan terhet, amelyet nem bírsz el. Kérj bármit, amire szükséged van ötleted megvalósításához, és fogadd el nyitottan, amit kapsz. Tudd, hogy végig melletted állok, és hozzám bármikor fordulhatsz. Külön öröm számomra olyan gondolatokat és kreatív felismeréseket küldeni, amelyekkel az életcélodat támogathatom.”
Uriel energiája a gyertyalánghoz hasonló, halványsárga színű. Forduljunk hozzá, ha ötletekre vagy tanácsra van szükségünk. Energiájával a borostyánkövet szokták összefüggésbe hozni.

például

Feltűnt már máskor is, de ma már nem tehetek úgy, mintha nem történne semmi. G. ugyanazt csinálja, amit én, csak némi fáziskéséssel. Először jött a masszázs: amióta tudja, hogy masszírozok anatómia könyveket olvas és természetgyógyász sulit keresgél. Elkezdtem a diétát, és azóta szegény koplal... állítólag 10,5 kilót fogyott másfél hét alatt, ma nem is jött ebédelni, vigyáz a kilóira. Én mondjuk nem látom rajta, pedig ennyinek nagyon látványosnak kellene lennie. És az utolsó csepp: ma Otinak azt mondta, vega lesz :-) Bosszantott, miért az én életemet akarja élni, miért érzem azt, hogy versenyezni akar, miért bánt ez az egész? Nem bánt, már nem. Mindenkinek kell néha követendő példa, akkor is, ha sosem ismerné el. Azonnal átéreztem a helyzet felelősségét, így kell hát példát mutatnunk, sosem lehet tudni, mikor ki akar "utánozni" minket, mindig a lehető legjobbat kell tenni. Ez hát a mester-lét, fel kell nőni a feladathoz.

Fogyókúra - finished

Két hét alatt végül 6 kilótól sikerült megszabadulni, és ezzel elégedett vagyok. A hétvégén kicsit lazábbra vettem a dolgot, szombat este almát ettem, vasárnap egy pár falat piskótát Q-nél. Vége. Fellélegeztem. Az "okos papír" szerint most már lehet bármenyit enni és bármit, de valszeg durva lenne csokitortával ünnepelni. A reggeliket tartani fogyom a diéta szerint továbbra is, az nem túl megerőltető, ebédelni eljárok a kollegákkal - jó egy kicsit felállni az íróasztal mellől, sétálni 10 percet, finomat enni -, vacsira meg igyexem zöldséget és gyümölcsöt enni, abból nagy baj nem lehet.

Szombaton

Megyek hazafelé, 5 kicsi platti a hátizsákomban, két piros és három narancssárga, befőttesüvegben, viszem az apró halacskákat Otinak. Safitól kértem őket, nála gyorsan szaporodnak halak, plattibó, szifóból és guppiból is voltak kicsik. És vitorláshal peték is vannak, de egyetlen éjszaka alatt legalább 3 megpenészedett, mesélte, hogy járt már így velük. Nézegettem az akváriumokat, egyik szebb, mint a másik, eszembe jutottak a halacskák, akik nálam éltek, mennyi örömet okoztak, mennyire szerettem őket, főleg a bettát. Otiék "örökölt" akváriumában viszont alig van hal, de ezeket a piciket a gurámi miatt még nem tudják beletenni a többi közé, pár hétig még szaporítómedencében laknak. Szóval kértem halacskákat, aztán fölhívtam Otit, megbeszéltük a találkozót, eddig minden rendben. Mindketten késtünk pár percet, elmondtam nagy vonalakban amit a plattikról tudni kell, odaadtam az üveget, elköszöntünk. Alig értem haza, csörög a telefon, és már meséli is Oti mi történt: pár percel azután, hogy elbúcsúztunk összetörték az autójukat. Álltak a piros lámpánál, és beléjük szállt egy BMW. Először a lelkiismeretfurdalás jött, miattam jöttek el, különben csak este mozdultak volna ki. Aztán rájöttem, vannak dolgok, amiket nem én gerjesztek, mások életében egyszerűen meg kell történnie valamiért, amit nem is értünk. Szerencsére senki sem sérült meg a karambolban, sem ők, sem a hibás fél.
Este átmentem Q-hez, ott is ráfókuszáltam az akváriumokra, főleg a sügérek miatt. Ha egyszer úgy érzem, valahol élni fogok megint lesznek halacskáim.

Búcsú

Most már Papa is tudja, hogy elmegyek. Nagyobb "felhajtásra" számítottam, de maradt minden a régiben, semmi nem érdekli, ami nem ővele van összefüggésben. Legalább nincs veszekedés. Erről most nem tudok többet írni, még emésztem ezt a lépést. Valamiért nem ejt kétségbe, hogy szépen módszeresen felégetem a hidakat a régi (mostani) életemhez. Erre később visszatérek.

Oxygen


Pénteken tényleg kipróbáltuk, nagyon sirály dolog a spinning! Miután az első hatperces etapot túléltük megnyugodtam, fog ez menni! Szóval 45 perces óra volt, kb 100-nak tűnt, a végére izzadtak és fáradtak voltunk, viszont hősnek éreztük magunkat. Gyors zuhany, aztán végre pihi, elterültünk a jakuzziban, csevegés, lazítás, szauna, pihi. Ennél jobb nem is lehetne péntek délután, messzire kerülek a munkanapok, mindenféle céges hülyeség, nincs R., nincs telefon sem, csak Oti van ott, beszélgetünk anélkül, hogy sietni kellene, egész más, mint az irodában. Jövő héten szerintem többen megyünk, úgy még jobb lesz. Oti, értékelem ezt az ötletet!



Aztán haza, de fel vagyok pörögve, nincs kedvem otthon tölteni az estét, naná, hogy senkit sem lehet elérni, akit meg igen, az vidéken van (gyere iksz, van még vonat, mulatunk egy jót... hehehe), esetleg beteg, vagy egyéb ócska kifogás. Pont most, amikor nem tudok otthon maradni, lapozom a neveket a telefonban - ez az ábécés rendezés nem olyan praktikus - és megszületik a mentő ötlet: Safi! És tényleg, beszélgettünk egy jót, próbáltunk filmet - Butterfly effect - nézni (ez komoly előkészületeket igényelt, mert a dvd nem volt beüzemelve), de valamiért elakadt a lemez, szegény az utolsó 20 percről maradt le. Mindegy, majd nálam megnézi a végét valamikor.

2007-01-26

Diszgráfia

Súlyosbodik az írásképtelenségem, cserélgetem a betűket, kihagyom őket, stb. Ez régen nem így volt, sőt, a félregépeléseket is azonnal javítottam, mert tudtam hol a hiba. Mostanában viszont egész máshol járok, mire leírok valamit. Ez nagyon távol áll a meditációtól, ugye? És felmerül a kérdés, hova fókuszálom a figyelmemet, ha nem arra, amit éppen csinálok. Igaz ez az olvasásra is, sosem értettem azokat, aki nem szerettek olvasni, mert unták, vagy összefolytak a betűk a szemük előtt. Én mindig képeket láttam, a betűkre nem is emlékeztem. Most olvasok valamit, látom a képeket, aztán belebonyolódok egy-egy saját vízióba, már visz is magával, nincs visszatérés mindaddig, amíg eszembe nem jut egy 3D-s probléma. Akkor aztán megint a könyvre próbálok figyelni, ez ismétlődik sokszor egymás után. Belefáradok. Leteszem a könyvet, hagyom a képzeletem szárnyalni. Ugyanígy fáradtam bele a nevetséges élet-sablonokba is, önmagam teljességével lehet belőle kitörni. Megy ez, de olyan jó lenne, ha tudnék írni is!

Potenciál

Gyorsan jött egy válasz arra a kérdésemre, hogyan kellene túllépni a drámán és a benne rejlő energiát figyelni, illetve mit jelent a sokféle döntési lehetőség.
A történet a következő: hazamentem, bekapcsoltam a pc-t, csati a netre, és akkor jött a döbbenet: kikapcsolta (korlátozta) a szolgáltató! Nem értettem a dolgot, viszont dühös lettem, igazán dühös, mi a fene bajuk van már megint??? Fölhívtam a z ügyfélszolgálatot, ahol közölték, van egy csomó tartozásom. Ezen megint meglepődtem, hiszen tizedikén utaltam a pénzt, ahogy máskor. Azt a tanácsot kaptam, hogy kérjek igazolást a banktól, és faxoljam át, esetleg nyomtassam ki a netről (!!!) az igazolást és úgy faxoljam át. Egész este ezen fortyogtam, tényleg, eltolják, kikapcsolják, aztán még fizessek majdnem egy egész havi díjat, hogy visszakapcsolják a netet. Elképesztő. Reggelre sem szűnt meg a dühöm, kattogtam a lehetőségeken, mit tegyek, hogy boldogulnék otthon internet nélkül, főleg most, amikor annyi infóra van szükségem. Aztán bevillant valami: megint szembesültem egy ragaszkodással, hiszen terveztem, lemondom majd a Camino előtt, de csak közvetlenül előtte, nehogy ne legyen olyan kényelmes, ahogy eddig, lehet órákig tespedni a gép előtt, keresgélni ahelyett, hogy beszélgetnék, nem kell semmiért tenni egyetlen lépést sem. Közben meg gyalogolni szeretnék. Arra jutottam, bizonyítom a szolgáltatónak, hogy fizettem időben, és nem kérem a továbbiakban ezt a szolgáltatást. A többit majd meglátom, legrosszabb esetben marad erre a pár hónapra a netkávézó. Ahogy megszületett bennem a döntés lenyugodtam, erőt és energiát éreztem, és tudom már, ez is segít engem. Nem akartam kötöttségeket? Jó. Alakul. Micsoda ellentmondás van abban, hogy tervezem a szabadságot. Miért gondoltam, hogy pont június elejétől lehetek szabad? Hehe. Ezek így végigpörögtek, aztán rájöttem: ez a válasz. Így lesz energia az összeütközésekből, így lehet megfigyelni a drámát, hagyni továbbmenni, meghozni a döntéseket, bármennyit, bármilyet. Volt néhány ijesztő momentum: az események és a döntés gyorsasága, a bennem előtörő erőteljes felháborodás, kibillentem az egyensúlyból egy ilyen apróság miatt. Mintha számítana.
Majdnem kihagytam a legérdekesebbet, az időzítést! A cégnél a Cafeteria keretből is tudnám fizetni az internetet, ráadásul pont ennél a szolgáltatónál. Ma van annak a papírnak a leadási határideje, amin részletezni kell, milyen formában kérjük a juttatást, tehát reggel azzal kezdtem, hogy összeállítottam az új összesítőmet. Ebben már nem szerepel az internet.

2007-01-25

Lehetne

folytatni a tegnapi önmagam-belehergelős-kifakadásos szöveget. Van még ebben düh is és van benne csömör is, a mindennap hordott ruha unalma és kényelme. Nem kellett másik viselkedésminta amíg ez adta a komfortérzetet, jónak lenni, persze, fordulj csak hozzám, miegymás. Most vágyakkal vagyok tele, terv nélküli tervekkel, csak figyelek, várakozok, érlelem az érzéseket, nem fojtom meg őket szigorú elvekkel. Szeretném, ha korlátaimat nem kellene lefeszegetnem magamról, csak úgy kitágulnának, messzire, túl a tudatomon, tűnjenek el, akármivel jár is ez.

Fogyókúra - a célvonal előtt

Fogytam, naná, már második hete eszem a diétás kosztot. - 5 kilónál tartok, és remélem lesz ez még 1-2 kg. Tegnap este, csodák csodája nem voltam éhes vacsi után órákkal sem, szóval kezdem elhinni (mit is mondott St. Germain a hitrendszerekről?), valóban végbemegy valamiféle változás az emésztő rendszerben az étrend hatására. Amúgy nagyon jó a közérzetem, nem vagyok fáradékonyabb, az energiaszintem megemelkedett, stb. Túl fogom élni... már csak 3 nap van hátra!

Osho Tarot





Tűz 3.: Tapasztalás

Az "élmény" olyasvalami, amit lejegyezhetsz a noteszodba, vagy lefényképezhetsz, aztán betehetsz egy albumba. A "tapasztalás" azonban magának a csodának az érzékelése; a bensőséges találkozás borzongatása, mely akkor jelenik meg, amikor az isteni kegy hatására rádöbbenünk, hogy mindennel és mindenkivel összetartozunk. A nő ezen a kártyán nem pusztán megérinti ezt a fát, hanem bensőséges kapcsolatban van vele, szinte eggyé váltak. A fa már nagyon öreg, sok nehéz korszaknak volt tanúja. A nő érintése lágy és tiszteletteljes. Köpenye belsejének fehér színe szíve tisztaságát jelképezi. Alázatos és egyszerű - a természethez pedig épp ily módon kell közelíteni. A természet nem fúj lármás harsonákat, amikor virágba borul, és gyászdalt sem énekel, amikor a fák lombjukat vesztik. De ha megfelelő módon közelítünk hozzá, sok titkát megosztja velünk. Ha mostanában nem suttogott hozzád a természet, akkor ez most egy jó alkalom, hogy lehetőséget adj neki.
"Csak nézz körül! Nézz bele egy gyermek szemébe, nézz a szerelmed, az édesanyád vagy a legjobb barátod szemébe... vagy csak ölelj át egy fát!Próbáltál már valaha átölelni egy fát? Ölelj át egy fát, és egy napon rá fogsz jönni, hogy nem csupán te ölelted meg azt a fát, de a fa is válaszol neked: ő is átölel téged. Akkor valóban meg fogod érteni, hogy a fa nem csupán anyag, nem csak egy növényfaj a botanikai lexikonból, hanem egy ismeretlen Isten - ott zöldell, ott virágzik a kertedben, oly közel van hozzád, s téged hívogat, újra és újra téged szólít..."
Merci, köszi, hogy eszembe juttattad Dudust + kártyákat. Osho random választás eredménye... akár az otthoni paklit is előszedhettem volna :-)

Mélben jött :-)

II. János Pál felkerül a mennybe, kopogtat az ajtón. Szent Péter üdvözli õt és kérdezi a nevét.
"Én vagyok a pápa" - válaszolja.
"Pápa, pápa" - mormogja Péter, és utána néz a Nagy Könyvben. - "Sajnálom, de ilyen néven senkit nem találok!"
"De én vagyok isten helyettese a Földön!" - mondja a pápa.
"Istennek van helyettese a Földön?" - kérdezi Péter csodálkozva. - "Furcsa, ezt nekem sosem mondta..."
A pápa rákvörös és folytatja: "Én vagyok a katolikus egyház feje!"
Péter: "Katolikus egyház... sosem hallottam. De várj egy kicsit, megkérdezem a fõnököt"
Hátramegy és kérdezi Istent: "Te fõnök, itt van egy hapsi, aki azt állítja, hogy a Te helyettesed a Földön. Pápa a neve. Mond ez neked valamit?"
"Nem, sosem hallottam, nem ismerem. De tudod mit? Kérdezd meg Jézust! Ő járt a Földön, hátha õ tud valamit!"
Hívatják Jézust és elmesélik neki a szituációt. Õ sem tud semmirõl, de hátramegy az irodájába és utánanéz az papírjai között.
Tíz perc múlva jön vissza, folynak a könnyei a röhögéstõl.
"Ezt nem hiszem el" - mondja elcsukló hangon a hasát fogva. - "Emlékeztek még arra a kis horgász-halász egyesületre, amit poénból 2000 éve alapítottam? Még mindig létezik..."

2007-01-24

2007. január 6-i channeling



Megoldások


Már megint a pénz, elkezdtem aggódni, megint hosszú a hónap, egyben kifizetett spanyol tanfolyam, elcsúsztam decemberben a nettel is, szóval nem olcsó a január. Még lottózásra is vetemedtem, de nem bíztam benne eléggé (Merci, amúgy ha mégis összejönne Nektek sem lenne gond csajszikkal együtt a Camino, olyan szépen kitaláltam!), szóval már megint nem nyertem meg az ötöst. A hatost se'. Viszont egy héten belül utaztatok 4-et is... Jön a megoldás, mindig megkapom a segítséget. Lassan összeáll a cuccom is a Caminora, már csak a fényképezőgép hiányzik meg néhány apróság, egyre jobban érzem, ahogy az Út jön felém. Összeraktam a hátizsákot, lássam elfér-e benne minden, asszem jó lesz, benne a sátor, hálózsák, polifoam(!), esőkabát, törülköző, kütyük és kacatok - csak a szükséges vackok -, gyakorlatilag minden a ruhán kívül. Abból pedig keveset viszek, ahogy mások is írják tanácsként: egy váltás öltözet pont elegendő. Legfeljebb az isolear kívülre kerül, na bumm. El kell felejteni az aggodalmakat, erre figyelmeztetem magam minden nap, pedig időnként olyasmi jön szembe, ami már végképp megterhelő. Most először fordul elő, nem azért halogatok valamit, mert félek tőle, hanem mert kivárom a megoldást. Teszek lépéseket, de csak ha kell. És igenis kimondok olyasmit, amit eddig nem, ami helyett megértő akartam lenni, pedig valójában csak a kötelességtudatom volt az. Elegem lett a siránkozókból, nyűglődőkből, akik nem is akarnak mást, mint egyetértést, helyeslés, megerősítést. Miben erősítselek meg, kétkedő? Hogy ügyes vagy, jól csinálod, még egy kis kitartás, és akkor aztán...? Hiszen eddig sem vált be!!! Vegyétek észre, nincs új mondandóm, semmi, amit ne tudnátok már! Miért hiszitek, hogy vannak válaszaim, amikor nem azt kérdezitek, amire kiváncsiak vagytok? A valódi kérdés az, MIÉRT NEM AKARJÁTOK KINYITNI A SZEMETEKET??? Segítenék, de nem tudok már, beszélni tudok hozzátok, de helyettetek látni nem. That's all. Tessék, belelovaltam magam megint a hülyeségbe, nem is erről akartam írni, hanem a megoldásokról, amik éppen időben jönnek, pl. most. Micsoda támogatást kaphatunk, ha fel merjük vállalni akár különc énünket is. Miközben a "normális" mechanizmusokba nem férek bele, és csak azért van kb. másfél éve munkahelyem, mert egy elég dilinyós embert találtam főnöknek, a 3D-n túli valóság egyre közelebb kerül hozzám, belesimulok minden gondolatommal, érzésemmel, kicsapongásommal, saját dimenziókat hozok létre álmaim valóra váltásával. Szebb az élet, ha nem szürkülök bele az alig-létezőbe.

Látványos fejlődés


Adott egy médiaszemélyiség, aki éveken keresztül sűrű partnerváltásairól, minden kultúrát nélkülöző megnyilvánulásairól, rosszindulatú tréfáiról volt ismert. Egyre több rajongója és ellenlábasa lett, főleg miután az egyik kereskedelmi televízó is a szárnyai alá vette. Sokáig nem törődtem vele, mert kicsit sem volt szimpatikus, olcsó tömegcikk a piacon. Teltek az évek, egyre jöttek a nadis tanfolyamok, nemcsak a sajátjaim, hanem gyakran mentem ismételni, segíteni Mestereimnek, vagy csak kérdéseket föltenni. Egyik ilyen egyes tanfolyamra kissé késve megérkezett egy négytagú társaság, pont mellém ültek le. Köztük volt természetesen az említett médiaszemélyiség is. Még ekkor sem tetszettek, annyira műanyagnak tűntek a hétköznapi emberek között. Nem maradtam akkor sokáig. Eltelt több, mint egy év, rászántam magam, hogy bemenjek egy mesterire segítőnek - tavaly. Nem kis meglepetésemre ez az ember is ott volt Kedvesével együtt. Eljött a mesterire, zárkózott, szerény és emberi volt. Örültem, hogy olyanokhoz is eljut a tanítás, akik hatással vannak nagyobb embercsoportokra is, ízélsüket, gondolatvilágukat befolyásolhatják. Ennek ellenére tegnap meglepetésként ért, mennyit változott ez az ember! Lehetőségem nyílt belenézni néhány műsorába, figyelni reakcióit. Csodát véltem látni! Szeretettel fordult beszélgetőpartnerei felé! Nem ítélkezett! Megértő és segítőkész volt! Illetve mit is mondok, dehogy múltidő: ez a jelen, ilyenné vált! Ismét köszönöm Mestereimnek, hogy lehetővé teszik nekünk a fejlődést!

2007-01-23

Kőrösi Csoma Sándor

A Kamala hírleveléből szereztem tudomást a következőkről:
A Magyar Tudományos Akadémia elkészítette Kőrösi Csoma Sándor hagyatékának elektronikus feldolgozását. A rendkívül gazdag és színvonalas honlapon számos illusztrációt, korabeli dokumentumot, a tudós tollából származó írást tekinthetünk meg.
Csomaén kívül, Duka Tivadar, a tibetisztika megalapítója első életrajzírójának hagyatéka is feldolgozásra került.
Kőrösi Csoma Sándornak (1784-1842) a hagyatéka 1885-ben került Duka Tivadar közreműködésével az MTA Könyvtárába, a Keleti Gyűjteménybe. Míg Duka Tivadar (1825-1908) elsősorban Kőrösi Csomával kapcsolatos hagyatékát 1904-ben adományozta az Akadémiának.
Csoma születésének 222. évfordulója alkalmából, a két hagyaték elektronikus feldolgozására kiírt pályázatot az MTAK Keleti Gyűjteménye nyerte el, majd valósította meg.
Csoma "keleti" neve tibeti betűkkel. "Szkander bég" (Sken dhar bhig) vagyis "Sándor úr"A Magyar Rádió honlapja elismerő kritikával illeti az e-gyűjteményt: „Minden olyan, amilyennek lennie kell, a tájékoztatók, részletes életrajzok, eredeti dokumentumok egy-egy kattintással, látványos formában ugranak elő, legyen az például egy angol, magyar, vagy latin nyelvű Csoma-levél, Göttingen látképe, egy tibeti asztrológiai ábrázolás, vagy a dardzsilingi síremlék. Az egész honlap háromnyelvű: magyar, angol és spanyol, no és persze tibeti.”

chat.hu avagy mit visz a víz

Elszigetelt emberek ücsörögnek szobáikban általában magányosan, köldökzsinórjuk az internet, azon keresztül szeretnének emberi szóhoz, emberi megnyilvánulásokhoz jutni. Átérzem, voltak depressziós időszakaim, amikor nekem is jól jött egy kis csevegés idegenekkel, esetleg sosem látott ismerősökkel. Pár éve már nem nagyon érdekel, néhány havonta - filmnézés közben - rákattintok, nézzük, ma milyen arcokkal találkozok. És nincs csalódás, minden alkalommal sokan kezdeményeznek beszélgetést, a legtöbbet persze azonnal be kell fejezni, ezek a fatökű lepkevadászok, akiknek nagy a szája a monitor mögé bújva, és csak egyetlen témájuk van. Aztán vannak unalmas alakok, akik statisztikát csinálnak az adatokból (biztosan, különben nen gyűjtenék ilyen lelkesen). Vannak olyanok is, akiket udvariasan nem lehet lerázni, annyira szeretnének találkozni pár mondat után, nem számít mit mondok, engem érdekel-e (nem!!!), és egyáltalán. Szörnyen magányosak lehetnek, már az sem fontos, a másiknak szimpatikusak-e, mindegy, csak ember legyen a közelükben. És időnként összejön egy-egy humoros, értelmes beszélgetés is, amiért érdemes volt bejelentkezni. Köszi the.saint, jókat nevettem!

Parkridge

Elmaradt a tervezés, az igények felmérése, a munkafolyamatok megismerése, a feladatok összehangolása, szóval azok az alapvető lépések, amitől az új szoftver mindannyiunk számára használható lett volna. Aztán elmaradt a tájékoztatás, hogy valójában kire milyen feladtok hárulnak ebben a rendszerben. Többek közt én sem tudtam, hogyan tovább, hiszen a számlázás a központban történt volna az állítólagos tervek szerint, az én munkaköröm megszűnt volna, stb., ahogy erről már írtam is. Az új elképzelés – egészen friss, péntek délutáni –, hogy miután Debrecen nem volt képes elkészíteni az egyetlen nagyon sürgős számlát sem, mégiscsak rám sózták az egészet. Tegnap ezért kellett az egész napot a Parkridgeben töltenem, okítottak a Sped2000 számlázó moduljának használatára. Nem 9-től, ahogy minket Z. tájékoztatott, hanem 20 perccel azután kezdődött, hogy felhívtam az okos embert, mikor ér már ide. Mondta elindul, és tényleg megérkezett kevesebb, mint fél óra alatt, nyomában az elmaradhatatlan „kisfiú”, vagyis a betanítandó új kollegája. Irány az emeleti iroda, ahol december végén a fuvarozáshoz-szállítmányozáshoz kapcsolódó modult ismertük meg. Röpke 4 óra alatt megállapítottuk, hogy nem fogok számlát készíteni az eddig rögzített feladatok alapján, mert hiányoznak fuvarfeladatok, tarifák, állásdíjak, árufelvételi díjak, stb. Röhej. A disztribúció vezetője úgy gondolta, hogy a január jó lesz gyakorlásnak, aztán majd februárban állnak át élesben az új program használatára. Ez jól is hangzik, egyetlen bökkenő van: már a január első felének teljesítéseit ebből kellene számlázni… Mindegy, várom a fejleményeket. Hátha valakit elkezd érdekelni a budapesti divízió is előbb-utóbb.

2007-01-21

Q. telkén

Szombat kora délután indultunk hármasban: Safi, Q. és én. A telek Jászberény környékén van, nem túl messze, de azért elég távol Budapesttől, a hangzavartól, a nyüzsgéstől, a hétköznapoktól. Nem történt semmi különös, csak egyetlen estét töltöttünk a házikóban, olyan igazi vidéki estét. Fát hasogattunk, begyújtottunk a sparheltbe, aztán a szomszéd szabadtéri grilljébe is. Safi életében először evett galambot, rögtön háromféle módon elkészítve: grillezve, levesként és sütőben zöldséggel sütve. Q. volt a szakács, általában jó kajákat szokott összedobni, ezúttal mi is belenyúlkáltunk, így lett galuska is. Láttam, a fiúk milyen jóízűen falatoznak, kicsit (nagyon) sajnáltam, hogy éppen a fogyókúrám első hétvégéjére esett ez a program, rágcsálhattam a sárgarépát. Nem baj, talán a közeljövőben megyünk megint. Ráadásul nem is ihattam semmit ásványvízen kívül... Ettől függetlenül jól éreztem magam, sokat nevettem, Safi és Q. kötekedős napot tartottak (persze csak poénból), szóval műsor volt bőven. A legszebb az egészben az éjszakai égbolt volt. Tavaly télen Zsoltiéknál láttam hasonlóan csillagos eget télen, már csak ezért is érdemes kimenni a városból. Látod és közben érzed, része vagy ennek a halalmas Univerzumnak.

Már régen is tudtam, hogy

R. nem most került először az életembe. Ez valószínűleg neki sem újdonság, újra és újra egymásra ismerünk. Pénteken éjszaka valami egészen furcsa érzés volt vele lenni, több volt a szeretet, meghittség, mint eddig bármikor. Mondtam is neki, hogy ez most más, de nem szerelem. Megkérdezte, több-e a szerelemnél? Ezt már tavasszal is kérdezte, de akkor sem értettem, vajon mit ért több alatt? Mindegy, szerintem ez nem mennyiségi kérdés. A másság olyan deviáns, vérfertőző volt, mintha a testvéremet ölelném. Eddig sosem volt ilyen, asszem nagyon meg kellene utaznom. Kicsit megijedtem, még néhány pillanatig bűntudatom is volt. Ki ez az ember? Reggelre elmúltak a kételyek, a gondolataimba mégis befészkelte magát ez a kérdés.

2007-01-20

Mantrák a YouTube-ról

olyan szépek, nézzétek, hallgassátok

Tara

Vajra Guru

Vajrasattva

2007-01-19

Gary Jules - Mad World

all around me are familiar faces worn out places worn out faces bright and early for the daily races going no where going no where their tears are filling up their glasses no expression no expression hide my head i wanna drown my sorrow no tomorrow no tomorrow and i find i kind of funny i find it kind of sad the dreams in which i'm dying are the best i've ever had i find it hard to tell you i find it hard to take when people run in circles its a very very mad world mad world children waiting for the day they feel good happy birthday happy birthday and i feel the way that every child should sit and listen sit and listen went to school and i was very nervous no one knew me no one new me hello teacher tell me what's my lesson look right through me look right through me and i find i kind of funny i find it kind of sad the dreams in which i'm dying are the best i've ever had i find it hard to tell you i find it hard to take when people run in circles its a very very mad world mad world enlarging your world mad world

spinning



Hallottam már róla, és a jövő héten ki is próbálom. Izgalmas lehet, és biztosan jó kiegészítője a fogyókúrának (ami különben jól megy, ma reggel még egy kilóval mutatott kevesebbet a mérleg!), ráadásul társaságban valószínűleg még szórakoztató is lesz. Nem mondom, kicsit tartok tőle, hogy a sok év tespedés után nem lesz könnyű, és talán nem is fogom bírni annyira az elején... (jó kifogásnak hangzanak, nem?) Jövő héten kiderül.

Rákerestem a neten, és ezt találtam róla:

Spinning: olyan, mint a szobabiciklizés. Edzőtermi változatában egyenletes és változó ütemű tekerés egyaránt szerepel. A zenei aláfestés növeli a kitartást, a ritmusváltások pedig serkentik a vérkeringést. Aerob, tehát zsírégetésre tökéletes.


2007-01-18

Ejnye


Elszállt a legutóbbi post, amikor megnéztem volna ugyan hova kerültek a képek. Pedig olyan jól összeszedtem, miért is nem kell aggódnom, hiába mondogatnak bármit. Hogy bátor vagyok egyedül nekivágni, meg hülye is, hiszen biztosan beteg leszek, kirabolnak, leütnek, stb., stb., stb. Ezt egyszerűen nem értem. Miről beszélnek? Ezek közül egyik sem földrajzi kérdés, mitől lenne más Spanyolországban, mit itthon. És mit rabolnak el tőlem? A hálózsákomat??? Mitől leszek beteg, ha itthon nem lennék? Ki akarna bántani? (ide passzol a véleményen az önvédelem címszóval tanult harcművészetekről: nem az a cél, hogy ne is vonzzuk be az erőszakos eseményeket? mégis arra kell felkészülni, hogy bántani fognak? annyi mindenért érdemes ezeket a szép dolgokat tanulni, miért pont félelemből kell? - bocs, ez csak úgy jött). Mindegy. Végül mégsem leszek egyedül, mert ott leszel velem Te is, ha eszedbe jutok, aztán még angyali segítők és más csodás lények is, és zarándoktársaim, akik ugyanakkor járják majd az Utat. Egyedül...

A változásokra gondolok, a Nap, a szél, a találkozások, beszélgetések, pillantások, test és lélek gyógyítása mind csiszolni fognak rajtam, valaki egész más leszek, mire elérem az óceánt. És akkor egy álom teljesül.

Andikám,


valamiért nem jeleníti meg ez a nyomorult vékonykliens a csevegő felét, szóval oda nem tudok írni. Mindegy. A lényeg: jó utat Nektek, érezzétek nagyon jól magatokat! Aztán várom az élménybeszámolót, ha minden igaz jövő hétvégén!
És képeket is!

fogyókúra 1.4

Negyedik napja megy az ál-koplalás, nem valódi, hiszen van reggeli, ebéd, vacsora. Nem is kevés, csak eltér az eddig megszokottól. Cserébe érzem a változást, és egy kicsit csaltam is kiváncsiságból: tegnap reggel ráálltam a mérlegre, és 2 kilóval kevesebbet mutatott, mint hétfő reggel! Pedig az elején úgy terveztem, hogy csak az utolsó napon mérem meg újra a súlyom (vagy ez tömeg? hogy is volt ez?), és akkor biztosan baromi látványos lesz. Amúgy meg tényleg már most jobban érzem magam, a múlt héten még pont jó nadrághoz övet kellett fölvennem :-) Ez még kevés az üdvösséghez, a kedvenc farmert még mindig nem tudom magamra rágatni, de első lépésnek nem rossz. Már csak egy kis mozgás kell, de asszem jövő héten ez is megoldódik!

válasz az előző post kérdésére

2007-01-17

bűvölet

Tudod, ma és tegnap és az elmúlt néhány napban olyan szentimentális, romantikus hangulatom van. Szerelmes vagyok, de nincs tárgya. Ennyire tavasz volna? Körülnéztem, van-e olyan férfi a környezetemben, akinek a jelenléte indokolná ezeket az érzéseket, de nincs. Megpróbáltam R-ra vetíteni. Hiába. Mi ez?
Marad az Iwiw-re is kiírt szöveg a Kama Sutra-ból: Az életnek minden esetben igaza van. A szívem nyitott, mint az ég.

Ilyen érzés a Caminora gondolni...

...csak dőlj hátra, csukd be a szemed és hallgasd!


Joan Manuel Serrat


Nacho Cano


Presszó


Egyetlen helyszín, kevés szereplő, kicsi költségvetés. Budapesti lepra hely a Mozsár utca környékén, ahol megfordul három barátnő + egy pasi, egy féltékeny szerelmes fiú, egy "problémamegoldó" professzor, egy ex-pszichológusnő, egy helyi gengszter, és egyéb jellegzetes figurák. Történetük epizódjait ismerjük meg beszélgetéseikből, összefonódó szálakkal egymáshoz kapcsolódó sorsokat. Magyar erkölcs, magyar mentalitás. Vigyázz Európa, itt vagyunk! Ilyenek vagyunk?

A foghúzás

kevésbé volt fájdalmas, mint réébredni, mégis vannak elvárásaim. Igenis bántott, hogy R. eltünt egy hónapra, alig hallottam róla, aztán úgy tett, mintha semmi sem történt volna. Rossz kedvem lett tőle, illetve a saját reakciómtól. Aztán jött a foghúzás, és a tönkrement fogakkal együtt blokkoktól is megszabadultunk mindketten. Oldódott a feszültség a közösen átélt (számára félelmetes) kezelés hatására, utána tudtunk beszélgetni is. Feljött hozzám, odaadtam a karácsonyi ajándékát (remélem tényleg tetszett neki), kicsit még dumcsiztunk az elmúlt néhány hétről, munkáról, Caminoról, róla, rólam. Rólunk? Amikor Zsuzsika, a doktor bácsi asszisztense a vőlegényemnek nevezte hirtelen kihagyott a légzésem egy pillanatra, és szerintem ő is dobott volna egy hátast, ha nem éppen a fogorvosi székben ül és a szurit próbálja elviselni. Búcsúzás előtt pár percel átölelt, és azt mondta, nagyon hiányoztam neki. Jó volt hallani, és persze, ugyanolyan vonzó, mint eddig, stb., de ez nem szerelem. Lehetne talán, esetleg, ha... de ha őszinte akarok lenni, én nem akarom (csak apró megjegyzés: szerintem ő sem), elég az, ami van.

2007-01-16

Folyt. köv.

Szóval készülődés. Gyűjtöm az információkat az Útról. Mi ez? Mitől olyan erős a spirituális hatása? Történetekkel ismerkedem, a zarándokok saját kalandjaival. Képeket keresgélek róla, találtam blogokat, fényképsorozatokat, stb. A nap nagy részében az Út jár a gondolataimban, szinte minden más csak felszínesen érint meg. Úgy vonz, mintha már jártam volna ott, látomásokban már a végére értem, otthonra találtam valahol ott a tengerparton. Házat látok, kívül-belül fehéret, köves padlóval, könnyed ívű vasbútorokkal, tömörfa szekrényekkel, terasszal. Gondoltam rá, hogy uti3-mal megnézhetném, de nem ment. Talán csak álom, de most valóságosnak és távolinak tűnik. Mindegy, olvasok, nézelődök, még a YouTube-on is találtam vmi vidókat, de még nem tudtam megnézni őket, szerintem olyasmik lehetnek, mint a fotoblogok. Hazaüzi, esetleg. Ezen kívül nem teszek sokat, ha jön az útonvagyokésnincskülvilág-érzés hagyom, hadd járjon át. Most ennyi. Mire elindulok készen leszek rá.

pasikról vidáman

Ez most egy tőlem szokatlan csajos bejegyzés lesz, nem akarok filozofálni a férfiakról vagy a párkapcsolatokról, meg egyáltalán. Csak azért írok róla, mert felvidított így ebéd után. A Nanában olvastam, aféle magyar "bridzsitdzsonsz", cikksorozat a pasitípusokról, akikkel a 28 éves írónőnek dolga volt. Kevés önbizalommal, viszont sok naív gondolattal, könnyed humorral elemzi az elcseszett randikat. Szerintem fergeteges.

felkészülés

Merci a Caminoról kérdezett, illetve a felkészülésről. Számomra ez főleg mentális-spirituális jellegű, kevésbé izgatnak a fizikai akadályok, a hosszú út nehézségei, a vízhólyagok, amikkel számolni kell, stb. Ezek mind nem fontosak, hiszen lesz időm a saját tempóban végigjárni, nem kell sietnem, akár rövidebb szakaszokat is vállalhatok, mint mások, bár szerintem erre nem lesz szükség. Azért gyakran elmegyek sétálni legalább a Ligetbe, vagy nézelődni a városba, most már magamban sem lázadozok, ha nehezebb cuccot kell cipelni a hátizsákomban, egyszerű edzésnek tekintem. És ugye itt van a kezem, itt van a gyógyulás is, nem kell fájdalom vagy sérülés miatt aggódnom, megállhatok kezelni, vagy küldhetek rá, stb. Folyt. köv.

fogyókúra 1.1

A tegnap esti saláta-vacsora meg a gyümölcs éppen elég volt, egy kevés szejtánnal kiegészítve. Ez az úgynevezett búzahús, remélem alkalmas a hús pótlására. Megint egy agyszülemény: meg voltam róla győződve, hogy éhezni fogok, de már tegnap estefelé elmúlt az éhség. Ma reggeliidőben (kb. fél órája) már megint éhes voltam, meg is ettem az előirányzott 1 db zsömlét, iszogatom a kávét (nem szeretem tej nélkül), és egész jól viselem. Szerintem már most pillekönnyű vagyok :-) Z. kiderítette, hogy a salátákhoz lehet öntetet adni, csak cukor ne legyen benne, maximum egy kevés olivaolaj, ecet, fűszerek, mittomén. Ez már jól hangzik, bár nekem natúr is megfelel, szeretem az összes nyers zöldséget.

The Doors - People are strange



People are strange when you're a stranger
Faces look ugly when you're alone
Women seem wicked when you're unwanted
Streets are uneven when you're down

When you're strange
Faces come out of the rain
When you're strange
No one remembers your name
When you're strange
When you're strange
When you're strange

People are strange when you're a stranger
Faces look ugly when you're alone
Women seem wicked when you're unwanted
Streets are uneven when you're down

When you're strange
Faces come out of the rain
When you're strange
No one remembers your name
When you're strange
When you're strange
When you're strange

When you're strange
Faces come out of the rain
When you're strange
No one remembers your name
When you're strange
When you're strange
When you're strange

2007-01-15

Feliz 2007 DoubleYou

fogyókúra 1.0.2

Úgy látszik, a mai napom erről a kövérség-témáról fog szólni. Gondolkodtam azon, miért is kellett nekem ez a néhány kiló, miért ragaszkodok hozzá ennyire, mitől lett fontos megszabadulni tőle?

  • Védő réteg, ahogy az aura is. Tompítja a külvilág jelzéseit.
  • Meg kellett tapasztalnom ezt az élményt is főleg a lábproblémákkal küszködő „paciensek” miatt. Nem mertem volna évekkel (és 10 kilóval) ezelőtt kimondani, hogy neked bizony fogyni kell, pedig tényleg így van, ha mondjuk a térded nem bír el. Hitelesebb valahogy, ha ismerem a problémát. Feldmár szerint az volt a jó sámán, aki valamilyen betegséggel született, és az életben maradáshoz volt szükséges, hogy sámánná váljon.
  • Tudom, most jön a homlokráncolás, de sajnos ki kell mondanom: egy kis plussz igazán kellemes érzés. Tényleg. Olyan anyagból vagyok érzés, földönjárós. És kevésbé vagyok fázós mostanában (persze, 15 fok van kint).
  • Mégis muszáj tennem ellene, részben a már említett kihízott ruhák, részben a folyamat gyorsulása miatt. Volt egy pont, úgy másfél éve, amikor meg kellett volna állni a súlygyarapítással, de nem figyeltem oda. Illetve vettem egy haspadot, ami azóta nagy szolgálatot tesz nekem: általában a hátizsákomat szoktam rátenni :-)
  • Figyelem az elvárásokat, milyennek kellene lennem a média / munkatársak / barátok / pasik szerint, és azt is, engem ez hogy érint érzelmileg. Alig. Inkább szeretném fölvenni azt a kedvenc nadrágomat, amit hónapokkal ezelőtt gondosan elrejtettem a gardrób mélyére.

fogyókúra 1.0.1

Túl az ebéden, egy lépéssel közelebb az éhhalálhoz - egy marék nyers spenót nem dobott fel... szédelgek össze-vissza. Ne is mondd, már küldtem rá ezt-azt, de azért éhes vagyok. Néha hangosan kordul egyet a gyomrom, hát ez ciki, figyelem hallotta-e valaki, de csak a kollegám van most itt, csendesen kuncog ha rámnéz. Gyere csak vissza, Z., edd csak meg te is a mirelit parajt, ráadásula tied massza, még rágni sem lehet, az én adagom legalább levelekből állt. Popey a tengerész... :-)

egy a kedvencek közül: Sick Puppies - All the same


I don't mind where you come from
As long as you come to me
I don't like illusions I can't see
Them clearly
I don't care no I wouldn't dare
To fix the twist in you
You've shown me eventually
What you'll do
I don't mind...
I don't care...
As long as you're here
Go ahead tell me you'll leave again
You'll just come back running
Holding your scarred heart in hand
It's all the same
And I'll take you for who you are
If you take me for everything
Do it all over again
It's all the same
Hours slide and days go by
Till you decide to come
And in between it always seems too long
All of a sudden
And I have the skill, yeah I have the will
To breathe you in while I can
However long you stay
Is all that I am
I don't mind...
I don't care...
As long as you're here
Go ahead tell me you'll leave again
You'll just come back running
Holding your scarred heart in hand
It's all the same
And I'll take you for who you are
If you take me for everything
Do it all over again
It's always the same
Wrong or right
Black or white
If I close my eyes
It's all the same
In my life
The compromise
I close my eyes
It's all the same
Go ahead say it you're leaving
You'll just come back running
Holding your scarred heart in hand
It's all the same
And I'll take you for who you are
If you take me for everything
Do it all over again
It's all the same

fogyókúra 1.0

Azon változtass, amin tudsz… itt egy egyszerű probléma: túlsúly. Nagyon furcsa nekem ezzel foglalkozni, mert jelen életem nagy részében leginkább csontkollekció voltam. Most nem ez a helyzet. Nincs nagy baj, a testtömeg-index szerint nem vagyok elhízva, saját magamhoz képest viszont igen. A meglepő az, hogy nem rossz érzés. Sőt! A nadrágjaimba viszont nem férek bele, ez kellemetlen. Tehát tenni kell, nincs szükségem arra, hogy nagyobb test horgonyozzon a Földre. Nem vagyok – szerencsére – egyedül ezzel a projecttel, Z. szintén most szeretne fogyni, mától belevágunk. Elméletben 2 hétig tart, akár 9 kilót is veszíthetünk vele, állítólag utána sem jön vissza a felesleg. Kicsit bízok benne: egyrészt a kúra korlátozott időtartama miatt, másrészt volt kollegám példáján felbuzdulva, neki ugyanis már tavaly nyáron sikerült 7 kilót fogyni. Én már 5 kilóval is elégedett lennék. :-) Ha a mai napot túlélem - már most szörnyen éhes vagyok -, akkor van remény... ja, és a többiek is túlélik talán. Z-val biztosan egymás idegeire fogunk menni, meg mindenki máséra is. Amúgy meg egy érdekes oldal ezzel a témával kapcsolatban: Holisztikus fogyókúra.

2007-01-13

megsimogatta a szívem

Andor blogjában találtam.
Már sokszor hallottam, de így még sosem.
Seal: A kiss from a rose
There used to be a graying tower alone on the sea.
You became the light on the dark side of me.
Love remained a drug, gets me high enough to kill...
But did you know that when it snows my eyes become large,
And the light that you shine can be seen...
Baby, I compare you to a kiss from a rose on the grave
The more I get of you, stranger it feels, yeah
Now that your rose is in bloom,
A light hits the gloom on the grave
There is so much a man can tell you, so much he can say
You remain my power, my pleasure, my pain...
Baby, to me you're like an old addiction that I can't deny...
Won't you tell me, is it healthy, baby?

But did you know that when it snows my eyes become large,
And the light that you shine can be seen...
Baby, I compare you to a kiss from a rose on the grave
The more I get of you, stranger it feels, yeah
Now that your rose is in bloom,
A light hits the gloom on the grave

I've been kissed by a rose on the grave
I've been kissed by a rose (on the grave)
I've been kissed by a rose on the grave
(If I should fall, let it all fall away...)
I've been kissed by a rose on the grave

There is so much a man can tell you, so much he can say
You remain my power, my pleasure, my pain
To me you're like a growing addiction that I can't deny
Won't you tell me is that healthy, babe?

But did you know, that when it snows my eyes become large,
And the light that you shine can be seen...
Baby, I compare you to a kiss from a rose on the grave
The more I get of you, the stranger it feels, yeah
Now that your rose is in bloom,
A light hits the gloom on the grave,
As I compare you to a kiss from a rose on the grave
The more I get of you, the stranger it feels, yeah
Now that your rose is in bloom,
A light hits the gloom on the grave,
Now that your rose is in bloom,
A light hits the gloom on the grave...


2007-01-12

locsi-fecsi

csacsogásra fel, scroll le, post-függetlenül is! :-)

Andinak

Tényleg, a szilveszterről semmit sem írtam, bár azóta beszéltünk telefonon... Buliztam, természetesen. Több tervem is volt az év utolsó estéjére, pl. a Várban volt Labirintus-party, és azt én nagyon szeretem, aztán mégis elcsábultam, amikor barátaim házibuliba hívtak. Ettünk, ittunk mulattunk. Találkoztam ott (ismét) egy régi ismerőssel, aki már végigjárta a Caminot, szóval majd a hónap vége felé összefutunk és megosztja velem a tapasztalatokat.
Azóta pedig a fontosabb dolgokat itt megtalálod. Amikor kell kezelek, utaztatok, stb. Legfőképpen készülök az Útra, vagyis épül bennem az Út.
Jól sejtem, hogy Te írsz nekem Anonymusként? Lécci írd alá a kommenteket! :-) köszke

2007-01-11

15 fok...

ha minden analógia, akkor ez a "tavasz" az újjászületést jelenti?

Ahogy alakítom...

az elképzeléseimet az Útról, úgy simul hozzá a körülöttem levő világ is. Kicsit felkavaró, mert drasztikus, és látszólag nem segít, valójában csak eszköz a cél eléréséhez. Pontosabban: tegnap kiderült, hogy a debreceni vezetőség úgy tervezi, hogy a mi üzeltágunkhoz tartozó adminisztráció annyira le fog csökkenni, hogy asszisztensre nem lesz szükség, inkább még egy belföldi fuvarszervező kellene. Talán ennek ellenére sikerül itt kihúzni május végéig, aztán úgyis mennék. Tegnap nagyon felkavart a hír, de mára megnyugodtam, végül minden rendben lesz úgyis.

kísértés

Azt tapasztalom, kb. két évente találkozok valakivel, aki nagy hatással van rám, spirituális tanítónak látszik, aztán valahogy kiderül róla, hogy tudását nem éppen nemes célokra szereti használni. Általában barátságnak indul, hallgatom, igyekszem átszűrni magamon a mondandóját és csak akkor kapcsolok, hogy gáz van, amikor rá akar venni olyasmire, amitől kiráz a hideg. Ilyenkor hálás vagyok Szűz kritikus hozzáállásáért, különben vihetnének bármerre. Valami jó mégis van ezekben a találkozásokban, ugyanis azért hihető a mese, mert a nagyobbik része igaz... A legutóbbi egy volt kolleganőm élettársa volt, aki még saját egyházat is alapított (na innentől volt gyanús a dolog). Sokat beszélgettünk néhány héten keresztül, aztán már annyira erőszakosan követelte, az ő elképzelései szerint alakítsam az életem, hogy kénytelen voltam nyíltan nemet mondani. Az egyetlen fontos dolog, ami elhangzott, az a Papával kapcsolatos (no lám, már évek óta ezzel kűzdök): azt mondta, Papa az "én energiámból él". És tényleg. Ez ma reggel ugrott be. Ugyanis azt vettem észre, mindig akkor kel föl, amikor én. Mindegy, hogy a telefonra ébredek, vagy már előbb, mint ma is, tuti akkor kezd el ő is mozgolódni. Talán ezért kell elmennem...

2007-01-10

Kedves Anyuka!

XY vagyok a ... általános iskolából, és szeretném jelezni, hogy a lányok ma megint nem jöttek iskolába... Így kezdődött. Aztán megbeszéltük, hogy nekem nincsenek gyermekeim, és a telefonom céges, szóval tuti nem engem akart hívni, de ezt már alig tudtam elmondani, annyira röhögtem. Oti is. Ennyivel persze nem lett vége, 2 perc múlva újra csörög a telefon, ezek szerint a csajok időközben nem jelentek meg a suliban... egyeztettük a telefonszámot, valóban az enyémet adták meg neki a leleményes kölkök. Hosszas nevetés után arra jutotam, hogy bár nem az én lányaim, mégis hasonlítanak rám: pont így lógtam anno az általánosból. :-)

2007-01-07

my life without me

2003-ban készült a film, tavaly láttam először. Felkavart, elszomorított, nem is vettem elő újra egészen ma délutánig. Most is sírtam közben, tagadhatatlan és szerintem minden alkalommal így lesz. A történet egy fiatal nőről szól, aki megtudja, hogy rákos, pár hónapon belül meghal. Nem mondja el senkinek, sem a férjének, sem a gyermekeinek, sem az anyjának. Megteszi azokat a dolgokat, amire mindig vágyott, közben a kislányai és férje boldogságát szeretné megőrizni, jövőt teremteni nekik a halála utáni időkre. Tényleg, egy ilyen film után fogja fel az ember, minden nap úgy kell(ene) élni, mintha a holnap nem is létezne. Vajon mit szeretnék mindenképpen átélni, ha mondjuk csak 2 hónapom volna hátra (persze ebben a testben)? És Te?

2007-01-06

hurrá!!!

Tegnap végre leszakadt a kezemről a karmafonal, amit még az avatómesteri előtt kaptam a bal csuklómra. 10 hónapig hordtam, november óta nagyon kényelmetlen volt, ugyanis amikor mesterin voltam az egyik szál kb. a duplájára nyúlt, hiába igazgattam a leghosszabb ujjú pulcsi alól is kilógott, és hiába sikáltam rémesen beszürkült. Judit mondta, látszik nagyon dolgozok valamin... az egyetlen gáz az, hogy fogalmam sincs mit oldottam meg.

2007-01-04

több a soknál

az idő, amit itthon töltök még
a munka, amit más is el tudna végezni
a probléma, amit magamra veszek mások helyett (ez mondjuk tök felesleges is)
a kimerültség, szétszórtság
én vagyok több a soknál

az öt izé

dolgok, amiket eddig még nem:
1. A Mester és Margaritát hosszú-hosszú időn keresztül minden évben elolvastam, általában amikor rossz passzban voltam. Ha nagyon magam mellé ültem, a skizó részeket kihagytam :-) Szülői útmutatás hiányában innen tanultam a dolgokat több oldalról is megvizsgálni.
2. Kedvenc barlangom az Aggtelek és Jósvafő között húzódó Béke-barlang.
3. Esténként elalvás előtt távoli tájak képei rajzolónak ki előttem színpompásan és részletesen - szeretném megtudni, pontosan hol is lehetnek ezek a helyek. Ha ott lennék rájuk ismernék.
4. Tökéletes magabiztossággal tudok eltévedni bárhol (akár térkép segítségével is!), és annyira szuggeszíven állítom, tudom hol vagyunk, hogy mások is képesek elhinni. Ezt jobb is, ha tudjátok! :-)
5. Szeretlek.
Akiktől szeretném olvasni azt az 5 dolgot, amit még nem mondott el magáról:
akiknél meg már láttam:

2007-01-03

másodika

Munkanap, de nem a melóhelyen. Szabit vettem ki, hogy máshol dolgozhassak egy kicsit... röhej. Fárasztó volt, de megérte, mint mindig, ha új embereket ismerek meg. Azok a problémák, amiket rajtuk keresztül ismerek meg segítenek az eddig tanult-olvasott-felismert tudást a gyakorlatba átültetni. Megint azzal a jelenséggel szembesültem, hogy mindegy milyen munkakörben vagyok jelen, mindegy, milyen végzettség alapján, stb., mindig a személyes (családi, érzelmi, egészséggel kapcsolatos) gondjaikat osztják meg velem az emberek pillanatok alatt. Sokan csak elmondani akarják, néhányat érdekel a megoldás is. Látomásaimban ez a a bölcsesség ösvénye.

folytatom

Tegnap este már hullafáradt voltam, ki is hagytam két fontos dolgot a tavalyi évről: a fogorvost és cigit. Mármint hogy cigi nélkül, tudod. Egyik sem befejezett feladat, a dokihoz is fogok még járni egy darabig (max. a Caminoig :-) ), és néha rágyújtok egy-egy cigarettára is, mégis hatalmas lépést tettem - önmagamért. Ideje volt már, és amint megvolt az elhatározás megkaptam a szükséges segítségeket is.

2007-01-02

nézzük csak...

A mai rendkívül sűrű (és kellemes) nap után legfőképpen egy zuhanyra lenne szükségem, mégis valami elemi erő kényszerít az írásra. Nem a mondandó kívánkozik ki belőlem, hanem a befejzett dolgok valós lezárásának igénye. Vegyük sorra a fontos dolgokat:
- Avatómesteri tanfolyam, aminek hatására rájöttem, soha többé nem kell álarcot viselnem, bármit érezhetek, mondhatok, gondolhatok, tehetek. Így hát elindult a sugallat. Hosszas belső harc eredménye, egyszer már szerettem volna a naplóírással valamiféle avitt nosztalgiát csempészni a netre, de elbátortalanodtam, végül a gyűjteményes cucc lett belőle. Szeretem azt is, sokat adott akkor is, amikor éppen foglalkoztam vele, és később, amikor csak visszaolvasgattam. Mégis, a sugallat az igazi, rólam szól végre, ráadásul még beszélgethetünk is egymással.
- Elkezdtem figyelni (igazán!!!) a körülöttem lévő angyali lényekre. Kezelések közben mindig kérek tőlük segítséget, de sok más helyzetben is érzem jelenlétüket. Metatron energiája áll hozzám a legközelebb mostanában, de Gabriellel is sokat dolgoztunk együtt. Köszönet nekik a fáradhatatlan munkáért, amit értünk végeznek, és a szeretetért, amit kapunk tőlük!
- R., a régi-új ismerős, kapcsolat, barátság, vagymi... Tanultam belőle sokat magamról, arról, hogy tudok valóban szeretni akkor is, ha látom az adott ember terheit, blokkjait, akkor is, ha tehetetlen vagyok nagyrészt - mert ő még cipelni akar. Tanultam még türelmet, figyelmességet, és hihetetlen, de szabadságot is. Úgy kilépni egy kapcsolatból, hogy tudom, mindent megtettem a működéséért, segítettem minden lehetséges módon, nincs lelkiismeret-furdalásom, egyszerűen felismertem, a mi utunk még nem lehet közös. Ebben az életben nem valószínű.
- Csipi: nagyon tetszett, de nem akartam használni. Amíg muszáj nem lett... Azóta szeretem, használom, legkomolyabb nadis kezelés élményeim a csipivel kapcsolatosak (pl. vesekő - ez nem semmi, igaz?).
- Csonti, hogy tovább ne szaladjak. Szóval amikor először hallottam a csontiról az egyesen arra gondoltam, ezzel aztán majd jól rendbe tudom tenni magam! Vártam, nagyon vártam egészen a meghívó megérkezéséig. Aztán már nem is volt kedvem menni, persze azért mentem, és még a csipinél is csodásabb dolgot tanultam meg, és bár magamon alig tudom használni, másnak segíthetek vele. Remek érzés csontokat mozgatni. Szeretem.
- A nyár amúgy nagyrészt mulatással telt, sokszor éreztem magam nagyon jól, még többször alig éreztem magam egyáltalán. Tényleg, valaki más hurcolt el bulizni, meg a Balcsihoz, meg sokfelé, asszem nem én voltam, vagy mégis, mittomén. Jó volt, kellett, megmártóztam, tovább léptem. Felismertem régi kötődéseimet más bundába bújtatva is, komoly érzelmeket kavart fel, ősz végére azonban sikerül jó részüktől elbúcsúzni. Pápá, az ovisnak menni kell.
- Azmon: lelki és mentális kapcsolat az enyészet nevében.
- Ötös: amiért csináljuk. Bizony. Ne pislogj, hé, mingyá jön a Te meghívód is, aztán tudni fogod, miért ez a nagy felhajtás! Tessék kivárni! Nekem nagyon kellett, értékeltem sokat akkor is, kaptam válaszokat, stb. Majd beszélgetünk idővel ezekről a dolgokról.
- Thai masszázs: hát, ott van a topon. Azért kezdtem, mert 1: kellett a papír, 2: szerettem volna megszabadulni azoktól a blokkoktól, amelyek egy idegen ember megérintésével kapcsolatosak. Nagy szükségem volt rá, ahogy arra is, hogy szembesüljek a Tamás véleményével a nadiról. Érdekes volt tapasztalni, hogy egy magát természetgyógyásznak valló ember (tanít + gyógyít!!!) képes a karmikus következményeket semmibe véve hülyeségeket állítani egy általa nem ismert gyógymódról. Az is érdekes volt, hogy bele akart vonni egy hatalmi játszmába, és nem mentem bele. Első apró siker az egó fölött!
- Sziget: 3D-s vetülete annak az elburjánzott vágynak, hogy beleolvadjunk az Egységbe, legalább bulizva a tömegbe, együtt egy hétig egyek vagyunk.
- Augusztus 20.: metamorfózis a köbön! Még mindig az a csodálatos hála jut eszembe, amit az első esőcseppnél éreztem, halleluja Természet! Andi, a legjobbkor a legjobb helyen - klassz volt!
- Barátságok: aha, ez a kényes téma, nehogy megbántsak valakit, akárki, bárkit, esetleg téged. Tehát rájöttem, rengeteg elvárás van a baráti kapcsolataimban, és amit én esetleg fontosnak és lelkileg mélynek élek meg, másnak nem feltétlenül az. Ez rendben is van, elhatároztam, nem különböztetem meg többé az ismerőseimet, hanem megpróbálom abban az adott pillanatban teljesnek tekinteni azt az emberi kapcsolatot, aztán nem foglalkozni vele többet, csak akkor, ha megint személyessé válik. Bizonyosan itt is vannak periódusok, mikor ki a fontos. Nekem is most már.
- Papa-projekt, utaztató hármas és az összefüggések: Ez volt az év terve. Teleszaladt a hócipőm ezzel a lehetetlen helyzettel, és meg akartam oldani. Tényleg. Írtam is neki levelet sokoldalasat, mindent a családról, a tanításokról, mintákról, a rengeteg hazugságról, apámról, anyu betegségéről, haláláról, a megbocsátásról, szeretetről. Aki olvasta könnyezett. Tudom, csak kívülálló értheti meg igazán. Persze nem adtam oda neki - később Sz. K. is megerősített, hogy már nem alkalmas a verbális kommunikációra, fölösleges írnom neki -, mégis valahogy mentálisan egy csomó minden átment, még az arcvonásai is lágyabbak lettek. Később megutaztam egy közös életünket, régi történet ez (leírva 2006-ban), a függőségről szól, bármilyen indokkal, érzelmi vagy erkölcsi alapon, stb. Az év végére arra jöttem rá, hogy a megoldáshoz az kell, hogy fizikailag lépjek ki a játszmából, ne engedjek teret semmiféle zsarolásnak. Most itt tartok, tervezem a Camino-t, és nem tervezem utána mi lesz.

Hiszem, hogy a választ megkapom a megfelelő időpontban :-)

2007-01-01

B.U.É.K.

Kedveseim, még mindig nem akarnak jönni a szavak, egyelőre várok. De lesz minden, felmérem az elmúlt évet - nem olyan hisztisen, mint tavaly -, levonom a következtetéseket, stb. Tényleg. De most még egy picit szeretnék ebben az üres nyugalomban lebzselni. Nem tudom, mikor írok majd megint, szerintem hamarosan...
Boldog új esztendőt!